„A monostor kísérlet arra, hogy a világ egy pici részét ideálisan rendezzük be.”
Nem nagyképűség ez, hanem egy öreg szerzetes élettapasztalatának összegzése. Mert nagyszerű küldetésünk van itt, Pannonhalmán: Isten országát építhetjük! Nemcsak a keresztények, hanem minden jóakaratú ember részt vehet ebben, aki megtapasztalja monostorunk üzenetét. Isten országát építeni, azaz Földünkön a rablógazdálkodást, a nyomasztó környezeti terhelést kezelni; társadalmunk és az emberiség nagy konfliktusait a kibékülés felé vinni csak összefogva lehetséges. Elkülönülésben, elszigetelődésben nem fog sikerülni. Legyen az vallási, felekezeti, bőrszín szerinti, nemzeti, vagy bármely elkülönülés. Pannonhalma ezért áll mindenki előtt nyitva, és én ezért köszöntök mindenkit egyforma szeretettel és testvéremként:
Cirill főapát
Pannonhalma monostora hegyre épült, amely a vallási hagyomány szerint az ég és a föld találkozási pontja; olyan hely, ahol az ember közelebb lehet Istenhez.
A szerzeteseket még Géza nagyfejedelem telepítette le 996-ban, a monostort pedig fia, Szent István alapította.
A Főapátság több mint ezer éve itt áll, fejlődik és változik.
A Pannonhalmi Főapátság és természeti környezete 1996-tól UNESCO világörökségi helyszín.
Mind a mai napig otthont ad Magyarország legnagyobb létszámú bencés közösségének.
Folyamatos bentlakásos gimnázium és szociális otthon is található a falain belül.
A Főapátság az elmúlt tíz évszázad alatt érte el vitathatatlanul kiemelkedő szerepét a térségben megvalósított kulturális, vallási, gazdasági tevékenységével.
A Monostor épületei több mint ezer éves történelemre tekintenek vissza, így a látogatók számos különböző építészeti stílussal találkozhatnak.
A falak között ma is a Nursiai Szent Benedek Regulájának szellemiségét követő szerzetesrend él és működik. Életük az apát vezetésével közösségben zajlik, Jézus és tanítványainak mintájára. „Ora et labora et lege – imádkozzál, dolgozzál és olvass” – így foglalhatnánk össze Szent Benedek szerzetesi szabályzatának lényegét. Ma is ez az eszmény határozza meg a mindennapokat: a szerzetesek lelkipásztori munkát végeznek, tanítanak, szociális otthonokat tartanak fenn. A benedeki életforma jellegzetessége, hogy a szerzetesek egész életükre egyetlen közösség és egyetlen monostor mellett kötelezik el magukat.
1802-től a az oktatás is fontos rendi tevékenység. Az iskolák ezután határozták meg alapvetően a közösség arculatát. A rend nagyszerű tudósokat is adott a társadalomnak: Jedlik Ányost, Czuczor Gergelyt. A 20. század elejére rögzült az a kép, amilyennek hazánkban a bencés szerzetest a leginkább ismerik: a szerzetespap-tanár. Pannonhalma a hagyomány szerint hazánk legősibb iskolája: Szent István ide hozta a fiát, Imre herceget taníttatni.
Lelki örökségből építkező jelen
A bencés szerzetesközösség küldetése ma is Szent Benedek intelmein alapul: „Imádkozzál és dolgozzál.”
A liturgikus élet és a lelki szolgálatok mellett a közösség aktívan részt vesz az oktatásban, a területi főapátsághoz tartozó tizenöt plébánia lelkipásztori ellátásában, valamint a vendégek, zarándokok fogadásában, szociális otthonok fenntartásában is. A lelki és szellemi örökség megőrzését és közvetítését szolgálja a Bencés Kiadó is, amely könyvein keresztül kapcsolja össze a monasztikus hagyományt a mai ember kérdéseivel.
A Főapátság sokrétű tevékenységeiben a szerzetesek világi munkatársakkal együtt dolgoznak, több, mint 1000 fő részvételével. A szőlészet-borászat, a sörfőzde, a gasztronómia, a turizmus és az apátsági termékek kereskedelme nem csupán gazdasági egységek: mind olyan szolgálatok, amelyek a bencés történelem szellemiségéből táplálkoznak, és napjainkban is közvetítik az Isten, ember és természet közötti harmónia lehetőségét.
Értesüljön elsőként a Pannonhalmi Főapátság programjairól, termékújdonságairól, akcióiról és lelki-szellemi tartalmairól!
