A Főapátság több lehetőséget kínál egyéni látogatói számára
Pannónia szent hegyén, a mai Pannonhalmán már 996-ban megtelepedtek a bencések, akik monostoruk építésével egy időben újraélesztették a vidék szőlő- és borkultúráját.
Ez az ezeréves hagyomány ma is tovább él a Pannonhalmi Főapátság pincészetének munkájában, ahol a borok nemcsak ízükkel, hanem szellemiségükkel is történetet mesélnek.
Munkánkat 2023-ban az év pincészete, 2025-ben pedig borászunk, Liptai Zsolt év bortermelője címekkel ismerték el. Az Apátsági Pincészet 52 hektáron gazdálkodik, ültetvényei a pannonhalmi Széldomb, Packalló, Cseresznyés, az écsi Babszökő és a ravazdi Tavaszó dűlőkben találhatók. A szőlőt a monostor lábánál, Szent Márton hegyének délnyugati oldalán épült, 2200 m²-es modern borászatban dolgozzák fel. Kínálatukban friss, reduktív technológiával készült fehér- és rozéborok, valamint hagyományos eljárással, hordóban érlelt, komplexebb fehér- és vörösborok is megtalálhatók. Fajtaboraik a termőhely karakterét hordozzák, míg az egyedi házasítások a pince arculatát tükrözik.
A múzeumban interaktív módon ismerkedhetünk meg a Főapátság gyógynövénykertjében tradicionálisan termesztett öt növény (francia levendula, orvosi zsálya, citromfű, kakukkfű, borsmenta) botanikai és termesztési tulajdonságaival, felhasználhatóságával.
Magyarország első illatmúzeumában az öt kiemelt növényen kívül a tárlaton bemutatásra kerül hét olyan illat is (például tömjén, pézsma vagy rózsa) melyet évezredek óta, a világ különböző tájain használnak parfümkészítés céljából. Az illatmúzeum egész nyáron ingyenesen megtekinthető, októbertől májusig viszont kizárólag előzetes bejelentkezéssel, minimum 10 fős csoportokat fogadunk. Gyógynövénykertünkben a látogatók a tárlatvezetés során alaposan megismerhetik a növények termesztési technológiájától indulva az illóolaj lepárlását is.
Előzetes bejelentkezéssel 10 fő feletti csoportok számára látogatható.
A Pannonhalmi Főapátság levéltárának dokumentumai a XI. századra visszamenően őrzik az apátsági uradalomban készülő sörök emlékét és a sörfőzőknek adott jogosítványok pontos leírását.
A levéltári emlékek nyomán először 2016-ban merült fel, hogy a Főapátság immáron saját falain belül újraindítsa a helyi sörfőzést. A 2020-ban útjára induló termékcsaládot több év előkészítés, az infrastruktúra kialakítása és belga apátsági sörfőzdébe tett látogatások alapozták meg.
A sörfőzdében magyar gyártmányú főzőberendezéseket használunk, amelyek a legkorszerűbb technológiával készültek, megfelelve a szigorú élelmiszeripari követelményeknek és lehetőséget adnak arra, hogy alkalmazni tudjuk a tradicionális sörfőzési technikákat.
Az 1714-ben épült pannonhalmi Boldogasszony-kápolna a Főapátság épületegyüttesének szomszédságában található.
Eredeti rendeltetése szerint a Főapátság közelében élő, a török háborúk után betelepített, nem magyar anyanyelvű lakosság számára építtették plébániatemplomnak.
Az eredetileg barokk stílusban épített Boldogasszony-kápolnát 1865-ben felújították, melynek belsejében három barokk oltár és egy 18. századi kis orgona látható. A kápolna alatt kialakított kripta a szerzetesek temetkezőhelye. A Boldogasszony-kápolna alkalmanként tematikus vezetések során látogatható, májusban litániák helyszíne, emellett exkluzív esküvők és keresztelők számára is ideális.
A honfoglalás ezredik évfordulójára hét monumentális emlékmű készült Magyarországon, köztük a Pannonhalmán található Millenniumi emlékmű.
Berczik Gyula tervei alapján 1896–1897-ben épült mészkőből és téglából, henger alakú, lizénákkal tagolt tömbként. Az ajtókeret domborművén Hungária allegorikus alakja látható, oldalán egy térdelő harcossal és egy gyermekét emelő anyával – Bezerédi Gyula szobrászművész munkája.
A belső tér kör alaprajzú, kupolával fedett, két ablakkal megvilágított terem. Keleti falán Aba Novák Vilmos 1938-ban elkezdett, de befejezetlen falképe látható, amely az államalapítás allegorikus látomását ábrázolja.
Az emlékmű, amely a Világörökség része, kívülről megtekinthető.