A Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete Magyarország nyolc UNESCO Világörökségi helyszíne közül az egyik.
1996 óta szerepel a világörökségi listán.
Épületegyüttese – köztük a Szent Márton-Bazilika, a Boldogasszony-kápolna, a Millenniumi emlékmű, az iskolai és szerzetesi épületek –, valamint a Pannonhalmi Főapátság Arborétuma és Gyógynövénykertje, továbbá az ősfás erdő együttese páratlanul szemlélteti a keresztény (bencés) kolostori hagyomány ezeréves folytonosságát.
Az építészeti rétegek az 1224-ben kezdett templomtól egészen a 18–19. századi és kortárs beavatkozásokig őrzik az eredeti rendeltetést és a közösség lelki örökségét.
Világörökségi helyszínként különös felelősségünk van abban, hogy ezt a kulturális, természeti és szellemi örökséget hitelesen megőrizzük, bemutassuk és továbbadjuk. Az „Ora et labora” – „Imádkozzál és dolgozzál” – bencés jelmondat ma is élő valóságként határozza meg a főapátság mindennapjait. Célunk, hogy a szerzetesi élet hagyománya, az oktatás, a vendégfogadás és a táji értékek bemutatása egységben, a közösség nyugalmát és a hely szellemiségét tiszteletben tartva valósuljon meg.
Ismerje meg, miért és hogyan vált a Pannonhalmi Főapátság UNESCO Világörökség helyszínévé a Cirill főapát úrral készült videóból: